Busójárás

A mohácsi Busójárást Magyarországról elsőként vette fel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága: „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájá”-ra.

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

Nézze meg Ön is családjával, hogyan kergetik el a busók a telet és köszöntik a tavaszt! A rendezvény forgatagát pihenje ki vendégházunkban! Kérje ajánlatunkat, foglaljon szállást akár már most!

 

Nepomuki Szent János Ünnepe

Nepomuki Szent János a vízen járók védőszentje, szobra a Duna-part közelében, a Halászcsárda előtti téren áll. A múlt századból eredő szokás szerint a dunai hajósok, molnárok és halászok május 16-án tartották látványos ünnepélyüket.

Nepomuki Szent János a vízen járók védőszentje, szobra a Duna-part közelében, a Halászcsárda előtti téren áll. A múlt századból eredő szokás szerint a dunai hajósok, molnárok és halászok május 16-án tartották látványos ünnepélyüket, mely az egész környékről nagyszámú nézősereget vonzott. Az idők során feledésbe merült ez a hangulatos dunai felvonulás, de a mohácsi művelődési központ jóvoltából 1989 óta újra élő hagyománnyá vált, s egyben nagy sikerű majálissá nőtte ki magát.

Minden esztendőben a kétnapos ünnepség szombatján Népünnepélyek és kulturális programok várják a látogatókat, majd mohácsi és meghívott fúvószenekarok közreműködésével vízikoncert szórakoztatja a hajókikötőnél összegyűlt ünneplőket.

Sötétedés után a helybéli vízen járók fáklyákkal kivilágított és feldíszített hajóikkal a Sokác-révtől végigereszkednek a Duna város menti szakaszán. Közben vízre bocsátják az apró fényű úszógyertyákat, az ún. jánoskákat. Az est zárásaként színpompás tűzijátékban gyönyörködhetnek az ünneplők.

Vasárnap kora délután indul a főtérről a céhes zászlókkal felvonulók körmenete a virágfüzérekkel ékesített Nepomuki Szent János-szoborhoz. Itt liturgia keretében felszentelik a koszorút, amit majd a szertartást követően a kompról a Dunába dobnak – a vízben életüket vesztettek emlékére s a Duna mentén élő népek békéjét hirdetve.

Az ünneplő sokaság a ceremónia után zsúfolásig megtölti a „díszruhába” öltöztetett kompot, hogy sétahajókázás és vízi keringőzés közben hallgathassa a Palotabozsok-Mohács-Somberek Ifjúsági Fúvószenekar koncertjét., s vízre tehesse a megáldott koszorút.

Ezalatt a Mohács Térségi ÁMK Művészeti Iskola udvarán már javában folyik a halászléfőző-verseny. Ennek az eredményhirdetésére a hajókázók is visszatérnek a belvárosba. A dunai levegő és az itteni ínycsiklandozó illatok hatására mindenki jóízűt vacsorázhat a nagy szakértelemmel elkészített és zsűrizett halételekből. Az ünnepet vidám hangulatú szabadtéri bál zárja.

 

Dunai mosás – Pranje na Dunavu

2015-07-04, 08:00-20:00 – Mohács, Sokac-rév

Hagyományos eszközökkel nehéz, évszázados asszonyi munka elevenedik meg a folyó partján: utána folklórműsor és sütés-főzés teszi teljessé a napot.

 

Sokac Babfőző Fesztivál

Több mint egy évtizede a Mohácsi Sokacok Olvasókörének tagjai augusztus első hétvégéjére szervezték meg a mohácsi népi és nemzetiségi hagyományokat felelevenítő Babfőző fesztivált – horvát kulturális és gasztronómiai találkozót.
A rendezvény 15.00 órakor indul köszöntőkkel a Sokac Negyed utcáiban, miközben megkezdődik hagyományos technikával az agyagedényben történő babfőzés. A gasztronómiai ízek mellett kulturális bemutatók is helyet kapnak, a kézműves bemutatókkal egyetemben. A résztvevő főzők száma közel 300 fő, akik 1100 agyagedényben főzik a babot. Az este utcabállal zárul.

 

Nemzetközi Néptáncfesztivál

1996 óta minden év augusztusának kiemelkedő programja. Évente 10 együttes szerepel. A mohácsi csoportok mellé 6 együttest hívnak külföldről. A fesztiválon rendszeresen fellépnek német, román, horvát, olasz, osztrák, spanyol, vagy portugál csoportok. A rendezvény kezdeti célja a cserekapcsolat kiépítése a város néptánc együtteseinek a részére. A fellépések négy napon át tartanak, az esti órákban. A program első háromnapos bemutatóját a menettánccal összekötött gálaműsor zárja. A látogatók száma 1800-2000fő/ nap.

A táncfesztivál kuriózuma, hogy minden este az aznap fellépő tánccsoportok táncházakat is tartanak, így az érdeklődők aktívan vehetnek részt a táncesten. Az idei évben a következő országokból várjuk a fellépő csoportokat- Olaszország, Montenegró, Szlovénia, Norvégia, Bulgária, Horvátország, Románia. Ezen kívül a mohácsi tánccsoportok is bemutatkoznak- Mohács Nemzetiségi Néptáncegyüttes, Zora, Mohácsi Sokacok Tánccsoportja, Sátorhelyi Folkműhely.

 

Mohácsi Csata Emlékünnepség

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, Sátorhely határában elterülő park területe több mint 1500 katona végső nyughelye. Az évforduló napján a csatában elesett hősökre emlékezünk.