Kanizsai Dorottya Múzeum

Eredeti anyagát a II. Lajos Múzeumegyesület még az 1900-as évek elején kezdte gyűjteni. A földszinti teremben időszakos kiállítások, az emeleten „ A magyarországi horvátok, szerbek és szlovének népviselete és népművészete” című állandó tárlat tekinthető meg. Az országos gyűjtőkörből adódóan egyedülálló horvát, szerb és szlovén néprajzi anyaggal rendelkezik. (Szökőcs Béla)

Megtekinthető keddtől szombatig 10-15-ig.

Elérhetőség:
Mohács, Városháza u. 1.
Tel.: +36/69/311-536

 

Szerb-ortodox templom

A török veszedelem elől hazánkban védelmet kereső szerbek 1732-ben építették templomukat, melynek 48 méter magas, karcsú tornya emelkedik a város fölé. Berendezése a tradicionális ortodox templomrendet őrzi. Anyagát tekintve csak fából készült.

Belsejében a szentélyt elválasztó szentképfal (ikonosztáz) kivételes látványt nyújt. Csóka Mór magyar festő munkája Uros Prédity szerb festő óbecsei ikonosztázainak mintájára készült. A falfestmények a XVIII. századból valók, Buday Béla pécsi mester keze nyomát őrzik.

A templom megtekintése ügyében napközben a szomszédos parókián lehet érdeklődni.

A mohácsi kistérség egyházművészeti különlegessége a majsi szerb templom.
Bővebb információ: www.majsiszerbtemplom.hu

Cím:
Mohács, Korsós u. 2-4.

 

Csatatéri emlékkápolna

1816-ban Király József pécsi püspök építtette az ütközetben elesettek emlékére. A klasszicista kápolnában Dorffmeister István két festménye látható.

Az egyik kép az 1526-os mohácsi csatát és II. Lajos király tragédiáját ábrázolja. A másikon az ún. „második mohácsi csata”, az 1687-es győztes ütközet egy jelenete látható. (Szökőcs Béla)

Megtekinthető előzetes telefonos egyeztetés alapján:
hétfő, szerda, péntek 9-13-ig: 69/300-164
napközben: 69/322-866
estefelé: 69/311-126

Cím:
Mohács, Kossuth L. u.
Tel.: +36/69/300-164

 

Református templom

A templom 1787-1790 között épült. Meglepően tágas belső terében mintegy háromszáz ember számára található ülőhely. A barokkos, hagymasisakos épületben őrizték korábban az egyik legrégebbi egyházművészeti emléket, egy 1570-ből való ezüst úrvacsorakelyhet. Ez az 1990-es évek elején a megyei református múzeumba került.

A templom megtekintése ügyében napközben a szomszédos parókián érdeklődhatünk (69/311-336).

Cím:
Mohács, Kálvin u.

 

Iparosház

Mohács legrégebbi műemléke a Kisfaludy u. 2/b szám alatti épület. Az eredetileg egy szerb kereskedő családjának otthont adó ház földszintjén színvonalas helyi ipartörténeti gyűjtemény tiszteleg a városi iparosság tárgyi emlékekben is gazdag múltja előtt.

Megsárgult oklevelek, bizonyítványok, régi mesterlevelek, tankönyvek, évtizedekkel ezelőtt használt szerszámok és egyéb eszközök, az iparosok munkáját megörökítő fotók, szakmai díjak néznek vissza ránk a falakról és az üvegezett tárlókból.

Megtekinthető előzetes telefonos egyeztetés alapján:
Szilágyi Ágnes: 20/77-11-593, 20/77-11-593

Cím:
Mohács, Kisfaludy u. 2/b.

 

Belvárosi plébánia templom

A mai épület egy korábbi templom alapjain 1766-70-ig létesült, tornyát 1782-ben építették hozzá. A bejáratot homokkőből faragott kapuportál keretezi. 1909-ben a homlokzati szoborfülkékbe helyezték el Szent István és Szent László királyaink szobrait.

1926-ban az oromzat mezejébe, a kapuportál anyagával azonos kőanyagből II. Lajos királyt ábrázoló reliefet helyeztek. A templom déli falán 1783-tól napóra mutatja az idő múlását. (Lenkey István és Tardos Mária)

Megtekintése a szomszédos plébániahivatalban kérhető munkanapokon 8-12 óra között, ill. előzetes bejelentkezés alapján a 69/322-866-os telefonon.

Cím:
Mohács, Szent Mihály tér
Tel.: +36/69/322-866, +36/69/322-866

 

Kossuth Filmszínház Galéria

A Mohácsi Kossuth Filmszínház-Galéria négy – Mohács néprajzával, történelmével, helytörténetével kapcsolatos – kiállítással kedveskedik látogatóinak.

Megtekinthetők Mohács népének viseletei, megismerhetjük a busójárást övező törökűzés legendáját, neves népművészek munkái a hagyományos mohácsi feketekerámia világába kalauzolnak el. A gyűjteményből nem hiányozhatnak a képzőművészeti alkotások sem: a tárlaton látható olajfestmények, grafikák és az ún. cementspanyolozással készült művek Mohács festője, Kolbe Mihály keze munkáját dicsérik.

A kiállítás rendezői: Begovácz Rózsa néprajzkutató, a Baranya Megyei Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője, Lantosné dr. Imre Mária néprajzkutató, muzeológus, a Baranya Megyei Múzeum Néprajzi osztályának munkatársa, Köveskuti Péter népművelő, a mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ igazgatóhelyettese.

További információk:
Kossuth Filmszínház Galéria Mohács, Deák tér 3.

 

Püspöktemplom

Más néven Külvárosi vagy Szent Kereszt templom, melyet 1742-ben Berényi Zsigmond pécsi püspök épített. A templomnak nemcsak a bejárata, hanem a belső berendezése is gazdagon díszített.

Az egyik legszebb mohácsi barokk épület. A bejárat felett gazdagon ékített, hatalmas Berényi-címer látható, felette Szent Miklós szobra áll. A templom egyhajós, szentélye félköríves záródású. (Szökőcs Béla)

Megtekintése a Szepesy tér 4. sz. alatt lévő plébániahivatal ( 69/322-930 69/322-930 ) hozzájárulásával lehetséges.

Cím:
Mohács, Szepesy tér

 

Evangélikus templom

Az 1942-ben épült templom egyszerű, árkádos stílusú, nyolcvan főt befogadó épület. Belépve azt tapasztalhatjuk: bensőséges légkör uralja. Az emberléptékű építmény és maga s templombelső nemes egyszerűségénél fogva is áhítatot kelt.

Az oltár feszületét Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész készítette. A templom tervezője az a mohácsi Ihrig Dénes (1899-1991) volt, aki a Hősi emlékmű tervezésénél is közreműködött. (Szökőcs Béla)

A templom előzetes egyeztetés alapján látogatható. Érdeklődni személyesen vagy telefonon a 7700 Mohács, Deák tér 4. szám alatt, illetve 69/311-602-es telefonszámon lehet.

Cím:
Mohács, Deák tér

 

Ferences templom

A Ferences templom és az egykori kolostor épülettömbje a városképet meghatározó épületegyüttes. 1724-től 1771-ig építették a Boszniából idetelepült szerzetesek. Egyhajós, egy homlokzati tornya van. (Szökőcs Béla)

Megtekintése a Szepesy tér 4. sz. alatt lévő plébániahivatal ( 69/322-930 69/322-930 ) hozzájárulásával lehetséges.

Cím:
Mohács, Budapesti országút

 

Városháza

Az épületet, akárcsak a fogadalmi emléktemplomot, Árkay Aladár budapesti építész tervezte. Halála után a munkát fia Bertalan fejezte be. A Városháza magyaros stílusban, gazdag keleties motívumkinccsel, sarok- és toronykupolás homlokzatával néz a térre.

Az emeletre vezető lépcsőházban Pleidell János a busójárás jeleneteit megörökítő festményei láthatók. A lépcsőház festett ablakait Kocsis Imre készítette 1984-ben. A díszterem belső kiképzése, stukkós famennyezete keleties hangulatot áraszt.

A díszteremben a mohácsi születésű Bán István számos hazai kiállításon és a brüsszeli világkiállításon díjat nyert gobelinje látható, amelyen a busójárás egyik mozzanatát: a busók dunai átkelését örökíti meg.

Megtekinthető szezonban hétfőtől péntekig 8-16-ig, szombaton 9-14-ig, szezonon kívül hétfőtől péntekig 8-16-ig. Érdeklődni személyesen vagy telefonon a Tourinform irodában lehet (Mohács, Széchenyi tér 1., 69/505-51; 69/510-113)

 

Fogadalmi templom

A Csatatéri Emléktemplom vagy más néven Fogadalmi templom építése páratlan nemzeti összefogással valósult meg. A kezdeményezők célja egy, a mohácsi csata hőseinek méltó emléket állító nemzeti emlékhely létesítése volt.

Ennek tudható be, hogy az épület alapjaiban háromezer magyar község, ötvenkét város és huszonöt megyeháza udvarából felvett egy-egy kg-os emlékföld-csomagokat helyeztek el, jelezve ezzel nemzetünk összefogását. A bizánci stílusú katolikus templom építése 1929-ben kezdődött el.

Árkay Aladár (1868-1932) és Bertalan (1901-1975) mérnöki tehetségét dicséri az ország első betonhéjazatú építménye. Az íves oldalfalakat Árkayné Sztehlo Lili (1897-1959) művészi munkái, a középkori székesegyházakra emlékeztető – szenteket ábrázoló – impozáns üvegablakai díszítik.

A kupola nonfiguratív ábrákkal teli ablakai 1984-ben Michael Gaussling német üvegművész munkája nyomán készültek.

A templomban a régi a néphagyomány szerint egy, a XVI. századból származó Madonna-szobrot, az ún. Mohácsi Boldogasszony szobrát őrzik.

Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján 1952 és 1956 között készültek el Kolbe Mihály (1907-1990) mohácsi festőművész kivitelezésében a templombelső legnagyobb művészi értékei közé tartozó mozaikképek.

Az épület jelenlegi állapotában is szemet gyönyörködtető, nemcsak Mohács, hanem egy kicsit nemzetünk jelképe is lett. 1989 óta műemlék. (Szökőcs Béla)

Megtekinthető szezonban hétfőtől péntekig naponta 9-12-ig, 13-16óráig. A fenti időtartamokon kívül előzetes egyeztetés alapján látogatható.

Cím:
Mohács, Széchenyi tér 12.
Elérhetőség:
Szabó István
Tel: +36/69/303-279, +36/69/303-279

 

Szent Rókus-kápolna

A Kossuth Lajos utca katolikus temető felőli végénél balra egykor a város egyik legrégebbi építménye, a Szent Rókus-kápolna állt. Helyére időtállóbb anyagból emelték a mai kápolna épületét.

Az első világháborút követően a kápolna körül temették el az elesett mohácsi katonák egy részét. 1931-ben a Hősök ligetévé alakították a valamikori temetőkertet. 1999-ben felállították annak a Székelykapunak a mását, mely egykor a bejáratot díszítette. (Szökőcs Béla)

Elérhetőség:
Rosta Endre látványműhelyében kérhető a kulcs
tel: 20/579-98-30, 20/579-98-30

 

Szent Jakab Kápolna

A múlt század első harmadának hangulatát idéző apró, meszelt falú kápolna ez. Építését Szepesy Ignác pécsi püspök: 10000 téglával, 4000 égetett cseréppel és 100 ezüst forinttal támogatta. Az ünnepélyes felszentelés 1834-ben történt. Az épület árkádos homlokzatán alacsony torony emelkedik, amelyben az 1828-ban vásárolt harangot helyezték el.

Főoltárát az Angyali üdvözlet, mellékoltárait Urunk színeváltozása, illetve Szent Jakab tiszteletére szentelték. Jakab, a kápolna második titulusát adó szentje. A kápolnához rendezett környezetben lépcsős feljárat vezet. Előtte Klombauer Antal 1900-ban állíttatott kőkeresztje. A kereszt mellől déli irányba szép kilátás nyílik a város felé és a Duna ezüstösen csillogó szalagjára.