A három leány szobra / Mohácsi országzászló

Az 1932. 08. 28-án fölavatott szoborcsoport, melyet Martinelli Jenő (1886-1954) szobrászművész tervezett, a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékére épült, valamint ez lehetett az első vidéki országzászló is. Az építmény a város három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott szimbolizálni, valamint a trianoni traumára kívánt figyelmeztetni.

A magyar, a sváb és a sokác népviseletbe öltözött lányok ennek a barátságnak és egyet akarásnak képviselői. Az összefogást még az is erősíti, hogy a sokác és a sváb leány támasztja a magyar középcímet. A szoborcsoport a Széchenyi tér keleti oldalán, a városháza előtt áll. Az emlékmű nyugati oldalán a következő Lessing idézet olvasható:

“Nyújtsatok itt kezet egymásnak, / jöjjetek! / Hadd tartsa meg mindnyája az ő / szokását, hadd vélje anyját szebbnek / mindenkinél, hadd járjon azután a / nyelvetek ezerfelé. A szívnek / csakis egy nyelve van közöttünk”.

Az országzászló fontos szerepet játszott a város életében, mivel itt tartották a cserkészavatásokat, a tanévnyitó-ünnepségeket; valamint a Fogadalmi Templom miatt nagyon sok rendezvény a Széchenyi térről indult.

 

II. Lajos szobra

A Fogadalmi templom mellett a főtéren látható.

Anyaga krómacél.

Messziről szembetűnik, ahogy a nap sugarai megcsillannak a hosszú oszlopon és az alak fém testén.

 

II. Lajos-emlékmű

A II. Lajos-emlékmű Mohácstól északra, az 56-os út és a Csele-patak kereszteződésénél álló emlékmű, mely a hagyomány szerint a mohácsi csatából menekülő II. Lajos halálának helyét jelzi.

A szabadságharc számos csatájában részt vevő Turcsányi Somát, a fegyverletételt követően a császári hadbíróság halálra ítélte, ő azonban megszökött az aradi várból és a Moháccsal szomszédos Bárban telepedett le.

Munkaadója igazolta, hogy a szabadságharc idején is nála dolgozott, így elkerülte a hatóságok zaklatását. Állami útmesterként az utakat járva megfordult a mohácsi csata helyszínén is, így vetődött fel benne a gondolat, hogy emlékművet állíttat a csatában elesettek emlékére.

Az 1864-ben felállított emlékmű egy kőoszlop volt, melynek csúcsát piramis alakúra képezték ki és a tetején alvó kőoroszlán pihent. Az oroszlán azokat a vitézeket jelképezte, akik szembeszálltak a hódítókkal. A tölgyfából készült kerítéssel körbevett emlékművet Turcsányi Soma harminc éven keresztül, 1894-ben bekövetkezett haláláig saját költségén gondozta.

A II. Lajos ábrázoló bronzrelief és Kisfaludy Károly versének hat soraAz emlékmű a milleniumi ünnepségek idején már omladozóban volt ezért lelkes mohácsi polgárok 1896. március 15-én országos felhívást tettek közzé helyreállítására.

A Saratko Albin, bécsi szobrászművész vezetésével átalakított emlékművet 1899. augusztus 29-én, a mohácsi csata háromszázhetvenharmadik évfordulóján adták át. Ekkor került a kőoszlop országút felőli oldalára a Kiss György szobrászművész alkotta bronzrelief, amely a lováról a Csele-patakba zuhanó II. Lajost ábrázolja. Az emlékművet és környékét 1997-ben a Mohácsi Farostlemezgyár újíttatta fel.

 

Szepessy park és környéke

A Szepessy park a város legnagyobb parkja. A park közepén áll a szocreál stílusú víztorony, melyet 1969-ben építettek. A park mentén található a Kisfaludy Károly Gimnázium és a Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Püspök templom.

A Kisfaludy Károly nevét viselő intézmény régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A gimnázium mai formáját 18. században nyerte el. Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspök templomot 1743-ban szentelte fel Berényi Zsigmond. A nyugati oldalon lévő torony ékessége a kapuportál. A templom körül egy fallal bekerített temető volt régebben.

 

Hősök parkja

A századelő óta a hajdan volt kopár vásártér mára látványos pihenőparkká fejlődött Árkay Bertalan elképzelései alapján. Itt található a Visy Zoltán tervezte Hősi emlékmű, Varga Imre szobrászművész Radnóti Miklós költőt ábrázoló alkotása és Borsos Miklós készített Kodály Zoltán mellszobor, Schaár Erzsébet Bartók mellszobra és az M. Nagy József alkotta „A vizek királya és királynéja” című szobra. (Szökőcs Béla)

Elérhetőség:
Tourinform-Mohács
Mohács, Széchenyi tér 1.
Tel: 69/ 505-515

 

Busó oszlop

A falusias jellegű, a városközponttól távolabb eső teret Laluja István Busó szobra díszíti. A totemoszlopra emlékeztető bronzszobrot 1967-ben állították fel.

Farsangvasárnapján itt szoktak gyülekezni a busójárás résztvevői a fából készült busókürtök messze zengő hangjára, s ágyúdörgés jelére indulnak meg a város fő terére. Vonulásuk útját kereplők ropogása, kolompok tompa zöreje, lábak dobogása kíséri.

Cím:
Mohács, Kóló tér

 

Tűzoltó Szent Flórián szobra

A Török presszó jellegzetes épületénél 2 a II. Lajos utcába bekanyarodva szép, XVIII-XIX. sz.-i lakóházakat láthatunk.

Különlegesség a 11. számú ház homlokzata.

Az utca vége kis térré szélesedik.

Itt áll Tűzoltó Szt. Flórián szobra.

Jablonszky Vince budapesti szobrászművész alkotása 1896-ból való.

 

Lengyel hősök emlékműve

Szemben az iskolával, a Szepesy park délnyugati részében áll 1931 óta Lechner Jenő építész és Martinelli Jenő szobrászművész alkotása, a lengyel hősök emlékműve.

1526-ban 1600 lengyel katona esett el a csatában, az ő tiszteletükre emeltek itt emlékoszlopot.
A park hatalmas fái alatt a legnagyobb nyárban is kellemes a levegő.
A látnivalók megtekintése mellett ideális hely egy kis sportolásra, légyottra is.